Idén minden évszakban szeretném tartani a 7 napos böjtöt. Egyébként elég lehet évente egyszer, vagy kétszer, akár a nagy évszak váltások előtt (tél, nyár), de én most szükségét érzem a rendszerességnek.
Eléggé megviselte az egészségemet 2023 vége és 2024 eleje, beleestem én is a masszív betegség-szezonba és a lelkemben is dúltak a harcok.
2023 őszén tartottam egy böjtöt. Követtem az instrukciókat - ami a fizikai dolgokat illeti, azt ittam és annyit, amennyi elő volt írva. Viszont nem vettem figyelembe, hogy a lelkem-szellemem is szeretne ilyenkor egy kicsit megállni. Ugyanúgy pörgettem a napjaimat, mint máskor, edzés tartás, saját edzések, baráti találkozók, így a közepe táján rosszul is lettem. Ennek ellenére végigcsináltam, viszont itt még nem fektettem különösebb figyelmet a visszatérő napokra sem. Persze nem ettem egyből nokedlit kacsával, de elég hamar ettem nyers zöldséget, magokat, majd főtt zöldséget. Mindenesetre nem volt rossz élmény, de a legjobb sem.
Télen kihagytam a böjtöt, mert lefoglalt a szenvedés vágy és az ebből fakadó betegség halmaz, majd március végén - amikor még mindig küzdöttem az arcüreg gyulladással - úgy döntöttem, itt az idő. Ezekről a tavaszi böjt napokról nagyon szép emlékeim maradtak. Arra emlékszem, hogy milyen könnyen ment, hogy milyen jól esett és alig várom a következőt.
Valószínűleg örült a testem, hogy legalább emésztéssel nem kell foglalkoznia a légutak pucolása közben. Egyébként ezt nagyon szokta szeretni a test, amikor egy kicsit kevesebbet kell emésztenie, ilyenkor sokkal pihentetőbb az alvás is. (Nem hiába mondják, hogy este ne együk túl magunkat.)
Szóval, el is terveztem, hogy júniusban jöhet a következő. A fejem lágya már jobban benőtt, úgyhogy tudatosan hétvégére időzítettem a lé-napok nagy részét. Értsd, van egy felkészítő nap, amikor már csak nagyon könnyed és kevés zöldséget, max valami könnyen emészthető gabonát eszem. Persze az előző 1-2 hétben már érdemes elhagyni bizonyos élelmiszereket, ez engem nem érint különösebben, mert egyébként sem nagyon fogyasztom őket, de ilyenkor már le kell tenni a húst, az alkoholt, a tojást, a koffeint... na a koffeint most én is csak az előző nap hagytam el, meg is szenvedtem.
Maga a ‘csak-lé’ rész 3 napig tartott most nálam. Ez volt az az időtartam, amit még tudtam menedzselni az edzés tartások mellett. Illetve hétvégére időzítettem az első kettőt - olyanra, amikor nem dolgozom .
Az első nap napközben könnyen telt, egyébként is egy tantra testmasszázs tanfolyamon vettem részt, úgyhogy jól telt az idő, özönlöttek az energiák és még én is kaptam masszázst, ami böjt alatt kifejezetten jótékony hatású. Az estét viszont nagyon megszenvedtem, elöntött a migrén, fájt a fény, fájtak a hangok és fájt minden.
Kb. 19:30-kor ágyba estem és egy 11 órás alvás hozott rendbe. Egyébként a böjt nem csak fizikai tisztulásról szól, minden síkon dolgozik. Nappal is és éjszaka is. Én is nagyon szeretek álmodni, de most sorjában jöttek a beszédes utak. Most fizikai szinten is kifejezetten sok minden pucolódott ki belőlem, if you know what I mean... de ez is minden alkalommal más.
Érdemes azért úgy időzíteni ezeket a napokat, hogy reggel legyen ideje az embernek a fürdőszobára.
A 2. lé-nap könnyen telt, kirándultam egy lazát az erdőben, takarítgattam itthon, hogy a tér is felvegye a tisztulós-ritmust. Az este viszont megint meggyötört. Most a test-lázam köszönt be, azaz hőmérséklet emelkedés nélkül, de combtőtől a lábujjaimig sajogtak a lábaim, amitől sem mozogni, de végképp feküdni nem esett jól. Ez őszintén, nagyon rossz érzés. Viszont adott egy rálátást a testemben levő diszfunkciókra, amikkel azóta már el is kezdtem foglalkozni. Reggelre sem lett sokkal jobb, úgyhogy jött az eukaliptuszos fürdő, lóbalzsam, masszírozás.
Így jött el a 3.nap, ami összességében már tényleg könnyedebb volt. Az éhségem mondjuk többször megjelent, ami pl. a tavaszinál nem volt jellemző. Illetve egyáltalán nem esett jól mozogni, bár már nem sajgott a testem, de a lábaim gyengék maradtak. Úgyhogy a délelőttöt kivettem szabinak és csak délután indultam az Inverzbe mobility és jóga órákat tartani. Úgy éreztem, hogy erre a mozgásra már szükségem van és bíztam benne, hogy az éhségemről is elveszi a figyelmet. Sikerült.
Tulajdonképpen a 3. lé-nap (összességében 4.nap) volt az a pont, amikor azt éreztem, hogy a nagyján túl vagyok, hogy a legnagyobb dolgok kipucolódtak belőlem és most már szívesen csinálnám még egy pár napot. De csak akkor, ha nyugodt körülmények között maradnék, az én következő hétköznapjaim mellett nem.
Úgyhogy az 5.naptól elkezdtem a böjt utáni visszahozós napokat. A böjt utáni 3 nap kritikus fontosságú a böjt sikerét illetően. Nem lehet egyből ráugrani mindenre, mert a szervezet megszívja magát.
Az első nap kevés, pépes / reszelt gyümölcs, natúr leves fogyott nálam. A második nap joghurt, aszalt gyümi, nagyon könnyed mag-félék (len, chia). Előkerült a répa (főzelék! :D) és a tört krumpli.
Ilyenkor egyébként minden éhséget leszámítva, nem esik jól enni. Én ezt a szakaszt kedvelem a legkevésbé. Minden szilárd étellel megküzd a szervezet. A 3.nap már bevezettem a zabot, extrudált kenyeret és továbbra is levest, zöldséget. Valahogy így.
Pontos receptet nem tudok adni a léböjthöz.
Egyrészt azért, mert én is a saját erőforrásaimért cserébe kaptam meg az instrukciókat, hogy mit hogyan csináljak, másrészt azért, mert nem tudom, nektek mi a jó. De mindenképpen ajánlom, hogy ha valaki kacsintgat a léböjttel, akkor keressen fel egy szakembert, aki segít neki felépíteni és utána ne habozzon, vágjon bele. Idővel ez is egyre könnyebb, egyre jobban vágyik rá a test, a lélek és a szellem. Nekem a fizikai nehézségeket leszámítva ez a nyári léböjt most óriási megkönnyebbülést adott. Teljesen visszavonta a fókuszomat saját magamra és nem engedett máshol, máskor és mással lenni, gondolatban sem. Ilyenkor kicsit befészkelem magam a saját kis buborékomba és az étel helyett a lelki gané emésztésével foglalkozom. Sokkal tisztábban látok rá az értékre, a világra magam körül és saját magamra is. A gondolatok is központosulnak. Én ilyenkor nem tudok tervezni, előre gondolkodni, de rágódni sem. Csak vagyok. Aki vagyok.
A minap realizáltam, hogy ugyan eddig is ‘jobban’ ettem, mint a társadalom jelentős része, de a böjt óta most nagyon odafigyelek, hogy mit veszek magamhoz. És ez most valahogy más, mint eddig. Nem figyelek görcsösen, nincsen tervem, hogy ezt és ezt én nem ehetem meg, hanem valahogy ösztönből érzem, hogy mi az ami jót tesz nekem és mi az, ami nem.
Dorina
Magánórák Dorinával: szeptember 16-tól
Comments